Tombol a LIBE-bizottság Magyarország miatt: két fronton is támadják a magyar érdekeket

Újabb mozgalmas hét veszi kezdetét az európai intézményekben. A héten újra terítéken lesz az orosz-ukrán háború kérdése, de ezúttal sem fogják kímélni Magyarországot a brüsszeli politikusok.

A Külügyek Tanácsával indul a hét

A délelőtt kezdődő tanácskozás legfőbb témája továbbra is az orosz-ukrán háború lesz, amivel kapcsolatban az ukrán külügyminiszter Andrij Szibiha is megosztja nézeteit az uniós miniszterekkel.

„Független média” – a valódi ügyekről egy szót se!

Hétfőn ül össze az európai demokráciapajzzsal foglalkozó különbizottság (EUDS). Az előzetes hírek szerint a tanácskozás témája az „Európai Unión belüli demokratikus folyamatokat aláásó, rosszindulatú állami vagy nem állami szereplők által működtetett pénzügyi hálózatok és stratégiák” kérdése lesz. A bizottság közleménye szerint „fontos megérteni a tiltott pénzmozgások, a titkos finanszírozás és a dezinformációs kampányokba történő stratégiai befektetések szerepét”, és a meghallgatás célja konkrét példák bemutatása arra, kik hogyan próbáltak meg különböző szervezeteket pénzügyileg támogatni az európai demokráciák ellen támadás céljából. 

Miután Donald Trumpot másodszor is megválasztották az Egyesült Államok elnökévé, az államfő elkezdte felszámolni az állami forrásokból működő USAID azon projektjeit, amelyek a liberális ideológia népszerűsítésére és terjesztésére voltak hivatottak a nyugati országokban.

Mint kiderült, hazánkban is volt média, amely élt az amerikai támogatással, de az egyik legnagyobb leleplezés talán a Szervezett Bűnözés és Korrupció Jelentési Projekt (OCCRP) nevéhez köthető. Az OCCPR nevű nemzetközi szervezet 2008-ban jött létre a „korrupció és szervezett bűnözés” felderítése céljából, és számos korrupciós jelentést közölt Magyarországról is, megkérdőjelezve a magyarországi választások tisztaságát, illetve a hazai szólás- és médiaszabadságot.

Kérdés, hogy a délutáni bizottsági ülésen vajon szóba kerülnek-e ezek a szervezetek is.

Botrányjelentés hazánkról

Másnap, kedden délután az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi (LIBE) bizottság ülésezik, és ennek az ülésnek a keretében tárgyalják azt a jelentést, amely egy öt fős delegáció magyarországi látogatása alapján készült el. Mint ismert, a jelentéstevők azért érkeztek hazánkba, hogy a magyarországi jogállamisági helyzetet vizsgálják, és az általuk gyűjtött információ hozzájárulhat az uniós pénzek további visszatartásához.

A jelentéstevő az a zöldpárti Tineke Strik, akit az Alapjogokért Központ kinevezésekor „egy igazi keményvonalas globalistának” nevezett. Rajta kívül szintén csupa baloldali és liberális politikus volt a küldöttségben, illetve a Néppártból az a Michał Wawrykiewicz, aki köztudottan közel áll a magyarországi ellenzékhez. A lengyel politikus korábban beszédet is mondott a Tisza Párt rendezvényén, és nagy támogatója Magyar Péternek.

Szintén emlékezetes az a botrányos esemény, hogy amikor a bizottság tagjai a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökével, Lánczi Tamással tárgyaltak, a delegációvezető megakadályozta, hogy videó- vagy hangfelvétel készüljön a megbeszélésről, amivel a hivatal szerint azt is gátolta, „hogy a magyar és az európai állampolgárok hiteles és pontos képet kaphassanak a Brüsszel által Magyarországgal szemben folytatott koncepciós eljárásról.”

Gendernyomás a tagállamokon

Szintén kedden szavaz a bizottság a 2025. évi nemi esélyegyenlőségi stratégia elfogadásáról és módosításairól. Az eredetileg a nők jogainak érvényesítéséről szóló stratégia több pontján is módosításokat terveznek végrehajtani az LMBTQ+ érdekérvényesítések érdekében.

Már az eredeti tervezet szövegének indoklásában is benne van, hogy az elmúlt évek változásainak következtében ki kell terjeszteni a stratégiát olyan új csoportokra is, mint a migráns nők és az LMBTQ+ személyek.

Az eggyel korábbi javaslatban a nemek közti egyenlőtlenség tekintetében tapasztalt visszalépések leküzdésére átfogó eszköz kidolgozására szólítják fel a Bizottságot. A legfrissebb dokumentumban ezt kibővítették az LMBTQ+ személyek említésével, egyértelműsítve azt a szándékot, hogy a nemi egyenlőséget célzó intézkedések ne csak a nőkre és a férfiakra, hanem a többi társadalmi nemre is vonatkozzanak.

Továbbá felszólítják a Bizottságot, hogy ismerjék el és támogassák a különféle feminista, LMBTQ+ és „repordukciós jogokért harcoló” (abortuszpárti) mozgalmakat, amelyek a módosításokat szorgalmazó olasz baloldali politikus, Carolina Morace szerint „a gender ellenes, szélsőjobboldali csoportok célkeresztjébe kerültek”.

Nyitókép: Dömötör Csaba Facebook-oldala